"Atkinson & Hilgard : Pszichológia" című könyvben egy gondolkodtató feladatot adtak az olvasóknak: A behaviorista klasszikus kondicionálás elméletével magyarázzuk meg a pánikrohamok kialakulását és alapjában a pánikbetegséget.
A pánikbetegség definíciója szerint a neurózisban szenvedőkre spontán tör rá a félelem, ami maga után vonja a fiziológiai értékek megváltozását, vagyis a pánikroham kialakulását.
A beteg a klasszikus kondicionálás metódusával jár el, amikor kiszélesíti betegségének tárgykörét.
A feltétlen inger(UCS) maga a félelem, vagy valamilyen más tényező , amely a pánikrohamok lezajlását indukálja, amely a feltétlen biológiai válasz(UCR). Az alany a feltétlen ingert önkéntelenül összekapcsolja egy másik, feltételes ingerrel(CS), nevezetesen egy olyan ingerrel, amely kontiguitásban áll UCS-el, továbbá a beteg elméjében relevánsabb tényező a Rescorla által alátámasztott bejósolhatóság, vagyis hogy CS megbízhatóan jelzi a pánikroham kialakulását. CS lehet például az, ami ismételten a pánikroham előtt van: Például az illető, akinek pánikrohamai többedszerre egy sötét utcában törnek rá, akkor már maga a sötét utca látványa kiváltja benne a feltételes választ(CR), noha CS egy semleges inger volt.A beteg felismerte az egybeeséseket(kontigenciákat),nevezetesen a sötét utca és a pánikroham tényét, és ezzel a sötét utca(CS) meg szerezte UCS hatékonyságát, ami annyit jelent, hogy sine gua non már önmagában is kiváltja a (feltételes)választ. Hogy ha CS következetes bejóslója UCS-nek, akkor jelenléte "veszélyt", hiánya "biztonságot" reprezentál. HA nem megbízható, akkor a beteg folytonos szrorongást kell megéljen. Ezt jól mutatja Atkinson hétköznapi példája: az a gyermek, akinek az orvos azt mondja, hogy "most egy picit fájni fog", csaka vészjelzés után szorong, viszont aza gyermek, akinek az orvos folyamatosan azt mondja, hogy " nem fog fájni"(közben pedig igen), folyamatosan szorong . Az illető továbbá, kiterjesztheti CS tárgykörét a generalizációs folyamattal, ugyanis Cs-re hasonlíto sok más inger is kiválthatja. Eddigi példával élve, az alanyunk kezdetben minden "sötét utcá"-ban félni fog, de ez kordában tartható a generalizáció ellenlábasával, a diszkriminációval: differenciális megerősítés révén, le szűkül a félelem tárgyköre, ugyanis ha CS-t sorozatosan nem követi UCS, akkor a kapcsolat kioltódik.
Megjegyzem: abszolút laikus vagyok,de jövőre felveszem fakultáció cíména pszichológiát.
